Történetből mindig több van…

Kezdjük akkor Kempelen Farkassal, aki annyi mindennel foglalkozván mellesleg feltalálta és el is készítette a maga írógépét!

Eredetileg Angliában készült az első ilyen terv – vakok számára próbálták megkönnyíteni az írást -, de maga a gép nem készült el. Persze arról nincsenek információk, hogy esetleg a kínaiak annak idején…, meg hogy nem lappang-e valahol a skót felföldön családi ereklyeként egy bogaras milliomos golfütője mellett a drága, idős korára megvakult ük-ük-ükpapa írógépe…

Mindenesetre Kempelen Farkas Mária Terézia rokonának, egy vak bécsi zongoraművésznőnek készítette el azt a bizonyos tervet és a gépet is. A terv és a gép viszont jellegzetes és megszokott magyar módon nem áll a rendelkezésünkre…
Így aztán az írógép ismételt “feltalálása” – talán mondanom sem kell – az Egyesült Államokra várt, bár a háttérben felbukkan néhány precíz, német származású mérnök is. Eljátszhatunk a gondolattal, hogy az ír felmenőkkel rendelkező Kempelen Farkas esetleges másodunokatestvére kivándorlása előtt magával vitte a család összes kincsét rejtő ládát, benne a becses, megfakult tervrajzokkal…

Igen, attól, hogy csak egy történetet ismerünk, nem biztos, hogy csak egy történet létezett, sőt! Történetből mindig több van, bár igazságból kevesebb.
Legyen ez az első tanulságunk!

Írta: kaloz_edit január 2, 2010 | Kategóriái: tartalomfejlesztés története

tartalomfejlesztés története