Vajda László 17 éve vezeti saját cégét. Kiadványszerkesztéssel indult, majd a kommunikáció
és multimédia különböző területeit bejárva ma már videó készítéssel is foglalkozik.
Legújabb szolgáltatásai a professzionális üzleti videó és a hatékony gerilla videó.

Tartalomfejlesztés: Gyakorlatilag egy igazi videós tartalomfejlesztővel van dolgunk. Ezt igaznak érzed magadra?

Vajda László: Nem.:-) Én nem a tartalmat adom ezekbe a videókba, hanem az eszközt és a minőségi
eredményt. De átvitt értelemben igazad van, csak ne felejtsük el, hogy a tartalom azon
szakértők, cégek érdeme, akik mélyen beleásták magukat a szakterületükbe és tudják, hogy
miről beszéljenek a kamera előtt. Ez jár némi görccsel, szorongással, de az én feladatom
itt az is, hogy ezt segítsek feloldani és az a bizonyos tartalom olyan formában kerüljön
felvételre, amilyet a videón szereplő cég vagy személy ügyfelei elvárnak.

T.f.: Ahogy így beszélsz erről, az az érzésem, hogy te ezt nagyon szereted csinálni… Vagy
tévedek?

V.L.: Nem tévedsz. Azt szoktam mondani, hogy ez a szakma a teremtés és a szolgálat izgalmas
elegye.

T.f.: Ha már tartalom, te melyik tartalmi formát preferálod jobban? Írott szöveg, vagy videó?

V.L.: Erre azt szoktam mondani, hogy mindennek megvan a maga helye és módja, de ha
csak böngészek a neten, akkor a videós, képi megjelenéseket jobban szeretem. Nem én
vagyok az egyetlen, az emberek többsége is így van ezzel, mert mint ismeretes, az érzelmi
impulzusokhoz kapcsolható információk könnyebben előhívhatók, és a látott információ
élményként hat. A videó ráadásul gyorsabb, azaz több információt ad át rövidebb idő alatt.

T.f.: Mi volt a legutolsó videó, amit készítettetek? Hogy sikerült?

V.L.: A MrSale öltönyüzlet gerilla videóját készítettük Palluch József András barátommal, ami
szerintem az egyik legjobb alkotása az Üzleti Videó csapatnak. Ez egy gerilla videó,
amelyben néhány fiatal öltönyben focizik a pályán, van benne gorilla meg tehén is, de
ezekről most nem árulok el semmit. Annyit igen, hogy a tehén volt a legrosszabb statiszta a
csapatban…

T.f.: Miért pont a foci és az öltöny? Nincs ebben egy kis tartalmi ütközés?
Hát a foci VB jelenleg a trend és a jó videó, ahogy a jó szöveg is, az ilyeneket meglovagolja.
A gerilla videó lényege egyébként is, hogy humoros, meghökkentő és megszerethető legyen.
A meghökkentés alapja itt az, hogy bemegy vadiúj márkás öltönyben néhány srác focizni
egyet. A tehén és a gorilla egyrészt azt sugallja, hogy ez az egész tiszta állatkert, hiszen
40°C-ban, bélelt öltönyben focizni nem kimondottan normális dolog. Másrészt színesebbé és
szerethetőbbé teheti a videót.

T.f.: Ezek szerint egy profin szervezett videóról van szó, aminek ez az eredménye. Készítesz
még ilyet?

V.L.: Kétszer is igen. Most fogjuk elkészíteni Molnár Ferenc Webkukkoló gerilla videóját is, amiről
egyelőre többet nem mondhatok. Azt tudom, hogy a gerillának nagy ereje van és erre egyre
többen kezdenek rájönni. Igazából próbálkozni kell. A MrSale videót 4 nap alatt 7.000 ember
látta, ami azt gondolom, hogy igazi siker, tekintve, hogy nem küldtük ki sokmilliós listára.

T.f.: Köszönöm az interjút!

1. Honnan érkeztél a szövegírás világába?

Végy egy építőmérnöki diplomát, keverd össze alaposan néhány éves napilapos újságírói és szerkesztői tapasztalattal, majd cseppents hozzá egy kis posztgraduális szociológiai végzettséget. Ez a fogás kiválóan felszolgálható az építőipari szaklapkiadás, szakújságírás világában, és értelemszerűen felkelti az építőipari cégek figyelmét is, amelyek szövegírót keresnek. Az elmúlt tizennégy évben elsősorban ebből élek, de hobbiból és elkötelezettségből írok sok minden mást is; kisregényt, újságíró-tankönyvet, blogot a magyar országimázsról (http://netalaljukki.igen.hu) és egyebeket.

2. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó szövegíró legyen?

Például jó, ha a gimnáziumban ötöse volt magyarból… Oké, nekem se volt mindvégig ötösöm, de talán érthető, hogy mit akartam ezzel mondani: kell hozzá jó fogalmazási készség, jó helyesírás, bizonyos műveltség, nyitottság az emberi problémákra, érzésekre, motivációkra. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egy jó szövegíró nemcsak írni, hanem olvasni is szeret. És persze egy általános érdeklődés is szükséges, hiszen előfordulhat, hogy egyik nap egy borszaküzletről, másik nap – mondjuk – egy bitumenes szigetelőlemezről kell szöveget írnunk. Mindegyikkel ugyanolyan lelkesen kell foglalkoznunk, ha profinak gondoljuk magunkat.

3. Milyen a jó webszöveg?

Olyan, mint a jó sajtószöveg, csak még olyanabb. Minden újságíróképzésen az első órák egyikén szóba kerül a piramisszabály: a szöveget mindig azzal kezdd, ami a legfontosabb, a legérdekesebb, ami leginkább felkelti a figyelmet, aztán fokozatosan haladj a kevésbé érdekes, kevésbé fontos mondanivaló felé! Az újságolvasó ugyanis felületes és türelmetlen; a cím, a lead, az első mondat első szavai után eldönti, hogy tovább fog-e olvasni, vagy sem. Abból kell kiindulnunk, hogy a weboldalakat böngésző olvasó még felületesebb és még türelmetlenebb, azaz még nagyobb figyelmet kell fordítanunk erre az alapszabályra. Ugyanígy fontos a világos, közérthető fogalmazás, a hosszabb szövegek rövidebb egységekre tagolása, alcímek kiemelése stb. De hát ezt is régen kitalálták már. Szokták itt említeni a “hypertext”-jelleget is, azaz a szöveg hivatkozásokkal, linkekkel való megtűzdelését. Hogy őszinte legyek, ebben sem látok forradalmi újdonságot. Egyrészt hivatkozásokat az offline szöveg is képes kezelni (persze nyilván nehézkesebben), másrészt a linkekkel agyonterhelt szöveg egy határon túl kezelhetetlenné válik, azaz nem segíti, inkább gátolja az információszerzést.

4. Mi a legfontosabb egy vállalkozást érintő szöveg megfogalmazásakor? /legyen az weboldal, prospektus vagy blogbejegyzés /

A legfontosabb az, hogy ne a vállalkozás fejével, hanem a vállalkozás által megcélzott olvasó fejével gondolkodjunk, amikor a szöveget megfogalmazzuk, illetve egyáltalán: amikor a témát kiválasztjuk. Néha elég nehéz meggyőzni a cégeket, hogy az olyan – számukra nyilván kiemelkedőnek tűnő – események, mint hogy „A tizedik születésnapját ünnepelte a Kukutyin Kft.” a kívülállók számára igencsak csekély hírértékűek, és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Miképpen fog találkozni a leírt információ az olvasó érdekeivel, érdeklődési körével? Ez a legfontosabb kérdés, és tulajdonképpen minden más már ebből következik: hogy milyen címet kell adnunk, milyen leadet kell írnunk, hogyan kell elkezdenünk és megfogalmaznunk a szöveget.

5. Te hogyan oldod meg, hogy a szövegek értéket kommunikáljanak, de ne manipuláljanak?

Annyiban talán szerencsém van, hogy többségében business-to-business jellegű szövegeket írok, és itt kisebb tér nyílik a manipulációnak és több az értelemnek; a szövegeim olvasói túlságosan sokat használják az eszüket ahhoz, hogy manipulálni hagyják magukat. Ugyanakkor nyilván nem könnyű a fenti kérdésre válaszolni, hiszen a megbízó cég végül is azt várja el tőlem, hogy igenis, manipuláljunk csak együtt, segítsek neki eladni azt a fránya terméket, vagy szolgáltatást. Ennek az igénynek természetesen eleget kell tenni. Azt hiszem, ha tisztességesek akarunk maradni, legalább három alapelvet érdemes megfogalmaznunk:

- Tartsd tiszteletben a hagyományos társadalmi értékeket; a meggyőzést ne építsd alantas vágyakra, még poénból se!

- Tartsd tiszteletben az olvasóidat (a célcsoportod tagjait); fogalmazz érthetően és világosan, segítsd őket a döntésben!

- Tartsd tiszteletben a magyar nyelvet; őrizd meg a stílus tisztaságát, tartsd be a helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat!

Nem állítom, hogy nekem mindig sikerült ezek szellemében dolgoznom. Mindenesetre a kérdés arra jó volt, hogy ezt most így magamnak is megfogalmazhattam…

6. Tudsz mondani olyan weboldalt, amelyik valamilyen szempontból különleges tartalmi kommunikációja miatt megmaradt benned? Ha igen, mi volt benne a különleges?

Nagy pofátlanság, ha azt az oldalt említem, amin most éppen teljes gőzzel dolgozom…? A www.epitesimegoldasok.hu – ról van szó. Szerintem ebben a következők tekinthetők különlegesnek: 1. Kifejezetten szakmai, azaz B2B oldalról van szó, de ennek ellenére igyekszik a korszerű hírportálok tartalmi és formai sajátosságai közül sok mindent alkalmazni. 2. A tartalom nagy része építőipari termékekről szól, de nem termék-, vagy cégközpontú megközelítésben, hanem a problémákra, illetve azok megoldási lehetőségeire fókuszálva (lásd a negyedik kérdésre adott válaszomat). 3. A portállal párhuzamosan indítottunk egy nyomtatott szaklapot is (azonos címmel: Építési Megoldások), és erőteljesen igyekszünk kihasználni a lehetséges szinergiákat az online és az offline megjelenések között. Ezek külön-külön talán nem óriási különlegességek, de így együtt – azt hiszem – mégsem tekinthető szokványosnak.

7. Mit gondolsz a tartalomlopásról, szerzői jogról?

Az kevésbé izgat, hogy konkrétan az én szövegeimmel mit csinálnak, lopják-e őket, vagy sem. Az esetek egy részében cégek megrendelésére írok, amiért kifizetik a honoráriumomat, aztán azt csinálnak vele, amit akarnak, terjeszthetik úgy, ahogy az nekik a legjobb. Az esetek másik részében ingyen írok, valamilyen általam nemesnek gondolt ügy szolgálatában – ha önálló életre kelve terjed a dolog, nagyon helyes, talán jobb lesz tőle a világ… Ha megneveznek engem, mint szerzőt, az jó, ha nem, az se nagy tragédia. Azt viszont elgondolkodtatónak tartom, hogy az internet világában, ahol mindenki mindent másol és mindent terjeszt, gyakran igen nehéz elkülöníteni a hiteles tartalmat a gátlástalan megtévesztéstől. A régi szép offline időkben, amikor voltak rendes, elérhető kiadók, pontosan megnevezett szerzők, hitelesnek tekinthető publikálási dátumok és helyek, akkor sokkal kevésbé voltak kiszolgáltatva az olvasók a tudatos manipulációnak és a szimpla hülyeségnek. Szóval ezért aggaszt némileg ez a “minden tartalom mindenkié” világ, és nem (pusztán) azért, mert a szerzők esetleg elesnek bizonyos jogdíjaktól.

Gogolák Zoltán + 1 kérdése: Szerinted hosszú, vagy inkább rövid és velős szövegekre van szükség a weboldalakon?

Azt gondolom, hogy a weboldalak elviselik a hosszú és a rövid szövegeket is, mégpedig jobban, mint a papírkiadványok. Egy nyomtatott lapban egy hosszú szöveg látványa mindig egy kicsit lehangoló, egy nyúlfarknyi szöveg pedig talán egy kicsit komolytalan. A monitoron nem feltétlenül látszik első pillantásra, hogy milyen hosszú a szöveg – magyarán: az olvasó előbb szembesül az írás témájával, mint a terjedelmével.

]]> http://tartalomfejlesztes.com/2010/04/bethlenfalvy-gabor-az-artifex-kiado-foszerkesztoje-epitesz-iro-ujsagiro-valaszolt-a-stafeta-kerdeseire/feed/ 0 http://tartalomfejlesztes.com/2010/04/monitor-modern-tukor-facebook-21-szazadi-csaladregeny/ http://tartalomfejlesztes.com/2010/04/monitor-modern-tukor-facebook-21-szazadi-csaladregeny/#comments Fri, 23 Apr 2010 12:10:10 +0000 kaloz_edit http://tartalomfejlesztes.com/?p=428 Ez a tükör homályosabb, mint az első, anyám szeme, amelyben még nem láttam magamat.
Homályosabb annál is, mint amelyik nagyanyám szobájában állt. Az előtte álló varrógép alá bújva a tükörbe nézve sem magamat láttam, hanem tündéreket és manókat.
Még nővérem tükrénél is homályosabb, amelyet leejtettem és darabokra tört, és a tükörcserepekben megsokszorozódott a darabokra tört világ.

Nekem hiányoznak itt a gesztusok, hiányzik itt a beszéd. De mennyi mindent megtudok akarva-akaratlan!
A monitorod látja az igazi arcodat, de én is látom a monitoron az arcod. Én elbújok a monitor előtt, és látom bennetek magam.
Érdekelnek az emberek, és folyamatosan képeket gyűjtök róluk magamban, hogy egyszer majd helyére illesszem az utolsó darabot életem kirakós játékában.

Ránézek a monitorra, és ebben a pillanatban ezt látom:

Látom, ahogy Árvai Péter a fűszerszállító hajó ládájában kotorász az időn át, hogy 2010-ben világgá csiripelje leporolt, megtépázott, kócos mondatait.

Tegeződünk vagy magázódunk? Mitől függ? Miért?

Tegeződünk. Én mindenkivel Tegeződöm, akit ismerek. Nekem túlságosan távolságtartó ha valakit magáznom kell. Persze vannak kivételek, pl. idős nénik vagy a plébános ;)

Te hogy írod a szövegeket tartalmakat?

Ez attól függ, ha blogbejegyzést írok, akkor azt írom le, ami leginkább bemutatja a témát. Próbálok szakszerű, de érthető lenni. No meg őszinte, szeretem azt leírni, amit gondolok még ha az másnak nem is tetszik. Ha reklámszöveget írok, az már más tészta… Az egy külön tudomány és vele együtt procedúra.

Szerinted a webes felületeken mi a különbség manipulációs tartalmak  és az inspiratív tartalmak között?

Én nem szeretem az ilyen kérdéseket. Az interneten, a valós életben is egy nagyon fontos dolog van: tudjunk hatni a fogyasztó (reklám, üzenet, akármilyen) érzelmeire. Próbálhatjuk manipulálni is (reklámpszchiológia), de próbálhatjuk inspirálni is. Mindegy. Meg akarjuk szólítani a lelkét, a belsejébe akarunk mászni, irányítani akarjuk azt, akinek kommunikálunk.

A  weboldalakon a tartalom a fő kérdések egyike, mi jellemző arra a szövegre amit te, mint marketinges szakember végigolvasol?

Csak a kreatív, figyelemfelkeltő szöveget olvasom el. Legyen rövid, tűnjön ki a többi közül. Legyen témája, érdekes és az legyen központban, vizuálisan kiemelve. Az ismerős szavakat azonnal kiszúrom, a szemem megtalálja: pl. marketing, siker, celebek neve vagy szakértők neve. Amúgy hosszabb szövegekből a szakmait olvasom, de annak is csak minden 2. mondatát. (de legalább is szűrve). A mostani cikkek mindig túlmagyarázzák a lényeget.

Mire is jó egy profi tanulmány?

Semmire, ha olyantól kapja az aki kapja, akit nem tisztel, nem figyel fel rá, nem bálványozza. Írhatok bármilyen profi tanulmányt, ha éppen az egyik irigyem olvassa. Meg amúgy is mitől profi tanulmány ez profi tanulmány? Én a tanulmányaimat kiadványtervezővel csinálom, nyomdai minőségben. Valakinek ez túl flancos. Másoknak a word nagyon kezdetleges arculat. Nehéz megfelelni. Egy profi tanulmány nekem attól tanulmány, hogy úgy ér el egy dolgot, ahogyan még más nem tette – pedig a téma nem új. Ez olyan mint  slágerek születése. Ugyanazok a hangok, ritmusok, hangszerek vannak. A slágerek nagyon hasonlítanak egymásra (főleg zenészfüllel) mégis lehet újat csinálni. Csak kreativitás, tehetség és sok munka kell hozzá. Ez igaz a marketingre is.

Twitteren van kommunikációs stratégiád?

Van, leírom azt ami velem történik. Nem szeretek reklámozni, inkább azt mondom, hogy a sok hasznos információ mellett néha ajánlatot is teszek egy-egy termékre, konferenciára. Kevés embert követek. Követőim között is csak aktív, magyar embereket engedek be. Többit blokkolom. Lehet hogy csak 260 követőm van, de ők aktívak, és tudom 260 hús-vér magyar ember kapja meg az üzeneteimet. (Persze a 260 is folyamatosan növekszik.) Hogy mit kommunikálok természetesen tudatos, de mivel elég sajátos a twitter kommunikációs-portfólióm nem szeretnék tippeket adni a másolóknak.

A különböző platformokon, weboldalad, blog, twitter egységes hangvételben írsz? Vagy pedig van különbség?

Egységesen próbálok E/2 személyben írni. Megmondom őszintén nehéz. Mert néha jön egy „Mikor ittuk meg a pertut?” kérdés. Mivel a brandem is egységes, marketing szakmai elvárás, hogy mindenhol azt kapja tőlem a látogató, amit elvár. Nem lehet más a weboldalon, mint a Twitteren. Ha itt öltönyben vagyok, ott nem lehetek kényszerzubbonyban. Komolytalan… A viccnek is megvan a helye. A vírusvideókban, de nem a céges arculati kommunikációban.

Az interjú végén egy ajándékkal kedveskedett nektek. Április 26-án kerül megrendezésre Magyarország első teljes egészében online megtekinthető konferenciája a Marketingextra I.

Ez alkalomra felajánlott neked egy kuponkódot, mellyel 9900Ft helyett, csupán 5900Ft-ért, azaz 4000Ft kedvezménnyel juthatsz hozzá a belépőhöz.

És hogy mit is tartalmaz ez a belépő?

6 előadó fogja megosztani tudását, melyben a legjobb hogy ki sem kell lépned otthonod biztonságából. A 6 előadó: Gáll Vilmos, Magda Attila, Miklovicz Norbert, Molnár Ferenc és egy Titkos előadó! Interneten keresztül tudod megtekinteni az egész konferenciát, ráadásul egy 140 darabos online marketingkönyvtár hozzáférését is megkapod, az előadók szöveges tudásanyagai mellett.

A kedvezmény érvényesítéséhez használd a:

UHZF-WKING-KSJD-WKING

kódsorozatot az alábbi regisztrációs oldalon: itt>>.

A konferenciáról pedig itt>> olvashatsz részletes tájékoztatót.

1. Hogyan látod a hazai vállalkozók marketinghez fűződő viszonyát?

Ez többségében nem viszony, hanem iszony. Durván hangzik? Lehet. A valóság talán még durvább: ez igaz. A vállalkozók egy része ráébredt már arra: a kicsiknek még jobban kell a marketing, mint a nagyoknak Sajnos mégis azt látom, hogy a többségük ezt olyan “guruk” közvetítésével próbálja a gyakorlatban megvalósítani, akik kiragadták a marketing egy szűk szegmensét, és azt adják el nekik marketingként. Az tény, hogy maguk a “guruk” kiváló marketinget csinálnak – maguknak. A hiba ott van, hogy nem erre tanítják a vállalkozásokat. Másik hiba – ami részben kényszer is -, hogy a kisvállalkozók, vállalkozások vezetői maguk akarnak marketingesek is lenni. (Hazabeszélek, mondhatja bárki, és igaza van :-) ) Saját munkájuk, az ügyvitel, a rengeteg adminisztrációs teher mellett ezért nem is csoda, ha a gyors és nagy sikert ígérő “guruk” tanításait választják. Hiszen ott gyorsan sajátíthatnak el egyszerű és – elismerem, – sok esetben hatékony dolgokat.

Tehát a marketinget használó vállalkozások nagy része valójában a marketing eszköztárának igen kis részét használja. A magyar kisvállalkozások többsége a marketinget azonosítja a reklámmal és a neten való ténykedéssel. Azután ott vannak azok, akik azt mondják, a marketingre költött pénz: kidobott pénz. Sajnos ebben Ogilvy egy mondása őket látszik igazolni. (”A reklámra költött pénz fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, melyik fele.”) Sajnos Ogilvy – ahogy azt már néhányszor kifejtettem, – “átverte” a világot. Az ezt a kijelentést magukénak valló vállalkozókat nagyon nehéz elérni és meggyőzni, hogy van értelme foglalkozni a marketinggel, költeni rá. Ezért ma legnehezebb marketinges feladatnak egy marketinggel foglalkozó cég marketingjét tekintem.

2. Honnan érkeztél a szövegírás világába?

Az Óperenciás-tengeren túlról, mondhatnám, de nem lenne igaz, mert sokkal messzebbről! A tudomány világából. A történet túl hosszú, hogy elmeséljem. Tíz évi tudóskodás után egyetemi adjunktusi állást hagytam ott és kerültem át a “forprofit” szférába. A szövegekkel persze már tudományos kutató koromban is volt dolgom, amikor pályázatok, beszámolók összeállítását végeztem. Aztán az oktatásszervezés, marketing feladatok során egyre messzebbre jutottam. A 90-es évek közepén írtam, rendeztem rádióreklámot, hirdetési szövegeket találtam ki. Később lassan a webre szánt termékismertetők, brossúrák szövegei kerültek előtérbe. Ami viszont nyilvánosan nem látható:a személyes kommunikációra szánt szövegek írásával folyamatosan foglalkozom. Mégsem tekintem magam igazán szövegírónak! Akkor lennék az, ha legalább napi hat órában írnék szövegeket! Így csak szövegeket is író tanácsadónak nevezem magam.

3. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó szövegíró legyen?

Általános műveltség. Nagyon széles síkon mindenképpen szükséges. A kreativitást is sokszor emlegetik, én azért nem emelem ki, mert bármilyen marketinggel kapcsolatos vállalkozásban nélkülözhetetlen, tehát nem elsősorban a szövegíráshoz szükséges tulajdonság. Nyitottság. Aki nem tud sok mindent, sok véleményt, látásmódot befogadni, az nem is tud sokszínűséget kifelé adni. Önállóság. A szolgai megalkuvás nem eredményez jó szövegeket. A szövegírónak önálló gondolatokkal, bizonyos függetlenséggel kell rendelkeznie. Kíváncsiság. Igen, ezt írtam: kíváncsiság! Aki nem kíváncsi a körülötte lévő dolgokra, nem akar egyre több mindent megismerni, az képtelen lesz jó szövegeket írni. Esetleg csak nagyon kevés témában. Pszichológia. Pszichológiai ismeretek nélkül nincs szövegírás. Nem arra gondolok, hogy aki jó szövegíró akar lenni, annak be kell iratkoznia pszichológus “iskolába”. Nem! Attól, hogy nem ismer egy csomó modellt, elméletet, lehet valaki ösztönösen jó pszichológus! Szókincs és mesemondó képesség. Kell ezt magyarázni?

4. Milyen a jó webszöveg?

Ugyanolyan, mint az írott: érdekes, meggyőző és hasznos az olvasójának. Amiben különbözik, az a stílus. Az írott szöveg soros, szekvenciális. Vagyis jönnek egymás után a sorok, bekezdések, oldalak, fejezetek. Az olvasó egyetlen vonalon van végigvezetve egyik pontból a másikba. A web más. Inkább mátrix-szerű. Egyik pontból a másikba több lehetséges útvonalon juthat el a látogató. Az útvonal tőle függ, viszont bármely útvonal választása esetén el kell jutni az oldal üzenetének hozzá! Sokan figyelmen kívül hagyják a web hypertext jellegét! Pedig hatalmas lehetőségek vannak itt! A jó webszövegírás nehezebb is. Másképp kell tervezni a mondanivalót! Sokkal több redundanciát, párhuzamosan elmondott információt kell elhelyezni a webszövegekben. Ezért a webszövegírás igényli a változatosságot. Az ismétlődő információkat a jó webszövegben egymástól eltérő módon írják meg. Így lesz érdekes, színes a weboldal, annak ellenére, hogy ismétlődő információkat tartalmaz.

5. Mi a legfontosabb egy vállalkozást érintő szöveg

megfogalmazásakor? /legyen az weboldal, prospektus vagy blogbejegyzés/

Legfontosabb? Talán ez: Egy vállalkozást érintő szöveg soha nem a vállalkozást érinti! Olvasásakor ennek ki kell derülni! Kit érint? Az olvasót, akinek szánták! Nem exhibicionizmus, hanem altruizmus. Vagyis ilyen szövegek, mint az előző mondatban, ne szerepeljenek benne! Szóljon az olvasóról, íródjon az ő nyelvén, hogy értse! Az üzenet nem az, hogy ki, mi a vállalkozás! Az üzenet a potenciális ügyfél érdekeiről szól. Ez a legfontosabb egy vállalkozást érintő szövegben.

6. Te hogyan oldod meg, hogy a szövegek értéket kommunikáljanak, de ne manipuláljanak?

Egyszerűen: Megpróbálok olyan szövegeket írni, amelyek az értékek irányába manipulálják az olvasót. Egész emberi létünk manipuláció. Mit emberi!? Csak meg kell nézni a macskákat! Milyen nagyszerűen manipulálják az embereket! Azok meg szeretik őket…A manipuláció nem kerülhető el. Akkor elég lenne például egy mosóporreklám szövegébe beletenni az összetételét, az objektív teszteredményeket és a használati utasítást. Lehet, hogy mára már csak egyetlen mosóporgyártó maradt volna, ha így lenne? Annál nagyobb a manipuláció, minél jobban tagadja valaki. Én nem tagadom. Nélküle nincs marketing, nincs értékesítés. A rossz értelemben vett manipulációt viszont elítélem és a megbízó utasítására sem vagyok hajlandó azt csinálni.

7. Tudsz mondani olyan weboldalt, amelyik valamilyen szempontból különleges tartalmi kommunikációja miatt megmaradt benned?

Ha igen, mi volt benne a különleges?

A legnehezebb kérdés ez. Hetente százával “nézek” meg weboldalakat. Talán azt mondhatnám, hogy a www.gogolak.hu oldal ilyen lesz, ha túlesünk a tesztverzión :-) Komolyra fordítva, igen, sok jó oldal van! Most egyet említenék, bár a szövegíráson lehetne kicsit változtatni, azonban a koncepciója, tartalma alapvetően jó. (Megjegyzem, semmi közöm hozzá, véletlenül láttam meg kb. egy évvel ezelőtt!) Bedő Faház: http://www.bedofahaz.hu Mi volt benne a különleges? Az, hogy nem az átlag kisvállalkozói weboldal. Már sokkal inkább a megrendelő van előtérben, még ha elő-előtör benne néha a “magamat mutatom meg” mentalitás. (Ami jellemző a magyar weboldalakra.) Egyszerűsége, az információk gyors hozzáférhetősége szimpatikus. Aki faház témában érdekelt, könnyen kedvet kap, hogy tőlük vásároljon. Szerintem jó és egyszerű. (A “designer” weboldalakkal ellentétben.)

8. Mit gondolsz a tartalomlopásról, a szerzői jogról?

Mit is gondolhatnék? A legcsúnyább formája, amikor szinte változtatás nélkül felhasználják más szövegeit, megjelenítési elrendezéseit. Sajnos egy peres eljárás olyan bonyolult, hosszadalmas és költséges, hogy azt egy kis cég nem bírja el. Ezért virágozni fog nálunk továbbra is. Egyébként pedig nehéz megmondani, mi lopott és mi nem! Tanfolyamon írattunk bizonyos témákban esszéket. Egymástól függetlenül megírt művek szinte stílusra is megegyeztek egymással! Megdöbbentő volt. A szerzői jogokat mindenképpen tiszteletben kell tartani. Jelenlegi formájában én inkább zsarolásnak, sarcnak minősítem a jogdíjakat. Nem ez a megoldás, bár én sem tudok javasolni igazán jó változatot. Csakúgy mint egy kézműves terméke esetében, a szellemi termék előállítóját is megilleti a termék értékének megfelelő díjazás. Sokszor azonban a jogdíjak nagy része nem a termék előállítójához, hanem forgalmazójához, jogvédő (vagyis annak nevezett) szervezetekhez kerül.

Megoldandó feladatnak, egy létező problémának tekintem a kérdéskört!

1. Honnan érkeztél a szövegírás világába?

Kacskaringós volt az utam. A nyolcvanas években újságírónak készültem, de az utolsó pillanatban jelentkeztem a miskolci egyetem kohómérnöki karára. Az egyetem után viszont szinte azonnal átmentem a kereskedelembe. A cég, amely témafelelősként alkalmazott, „kígyófejtől légcsavarig” mindent, háztartási gépet, aranyat, elektronikát, műalkotást, értékpapírt és még fegyvert is árult.

Mikor az anyacég megszűnt, átvettem az elektromos gépjavító hálózatát. Közben környezetvédelmi másoddiplomát szereztem és csináltam egy „környezettudatos” magazint. Szükségünk volt minden jó anyagra, muszáj volt tehát élvezetes formába átírni a szerkesztőségbe érkező, remek témákat átfogó, de unalmas PR cikkeket, híreket. Ez az időszak nagyon jó volt rutinszerzésre az íráshoz.

Közben az interneten megtaláltam egy amerikai szerző magyar nyelvre lefordított könyvét, ami a reklámszövegírás alapjait mutatta be. Ekkor már elég sokan interneteztek, érdemesnek találtam kipróbálni az online bizniszt, saját értékesítési szövegeimmel. Abbahagytam az újságszerkesztést és elkezdtem az interneten forgalmazni mindenféle cuccokat, főleg szoftvereket.

A dolog jól működött, és tudtam, hogy másoknak is nagy szüksége lehet értékesítési szövegekre. Továbbképeztem magam, ez azóta is folyamatos, így ma már nemcsak terméket árulok, de rendelésre reklámszöveget is gyártok. Ipari cégeknek is dolgozok, egykori kohászként jól megértjük egymást. Mostanában szabadúszóként riportokat is készítek, főleg vidéki lapokba.

2. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó szövegíró legyen?

Nem érzem magam teljesen illetékesnek a válaszra, mivel a reklámszöveg a kisebbik része a munkámnak. A jó szöveg önmagában még nem elég az üzleti sikerhez, sokkal fontosabb, hogy mögötte egy jól működő, önmagát és üzeneteit profin kommunikáló cég álljon. Hiába csinálok jó reklámot, ha a tulajdonos, az igazgató, a kereskedő vagy az alkalmazott bénázik. A reklámokkal együtt néha ki kell cserélni a fejeket is, ez a nagyobbik munka.

3. Milyen a jó webszöveg?

Az a jó kereskedelmi weboldalszöveg, ami – ha kell – szó szerint eladja a terméket vagy céget. Ha ez egy lépcsőben nem megy, mert túl drága vagy bonyolult a termék, akkor az a jó szöveg, ami az értékesítési folyamat következő fázisához vezeti az érdeklődőt, amíg vevő nem lesz belőle. Ez minden jó reklámra igaz: eléri a kitűzött marketing célokat, melyek végső értelme az eladás.

4. Mi a legfontosabb egy vállalkozást érintő szöveg megfogalmazásakor? /legyen az weboldal, prospektus vagy blogbejegyzés/

Semmi nem befolyásolja a szöveg hatékonyságát oly mértékben, mint az, hogy ki olvassa el. Tudnod kell, hogy kiknek írsz, ismerned kell a célpiac beállítottságát a termék vonatkozásában és rájuk kell szabnod a szöveget. A piackutatásnak is elsősorban a fejekben lévő gondolatokra kell irányulnia. Ez a terméknél is fontosabb, bár szövegíráshoz természetesen a portékát is ismerni kell.

5. Te hogyan oldod meg, hogy a szövegek értéket kommunikáljanak, de ne manipuláljanak?

Sehogy. El kell fogadni azt a tényt, hogy a reklám manipulálja a piacot. Bele kell nyugodni, már ha ütősen akarunk hirdetni. A manipulációval azonban önmagában nincs probléma. Születésünk óta megy a harc, a kisgyerek manipulálja szüleit, hogy vegyenek neki csokit, a szülők manipulálják a gyereket, hogy ne tömje magát vele tele. Parancs és tiltás helyett, vagy mellett: manipulálunk.

A vállalkozó manipulálja piacát, hogy az ő termékét vegyék és ne a konkurencia azonos árú, azonos minőségű cuccait. A „vegyen feleségének nyakláncot, különben más veszi meg neki”, mondattal keményen manipulálom a féltékeny férfiakat, akik tudják, mégsem haragszanak meg érte. Sőt hálásak és nálam veszik az ékszert, hogy az asszonyt (vagy szeretőt) „megmanipulálják” vele.

El akarsz adni? Manipuláció nélkül nem tudsz. A manipulációval akkor van gond, ha kárt okoz, ha megtéveszt és hátrányba sodor másokat, de ez jogi kategória. A reklámnak nem az a fő dolga, hogy értéket kommunikáljon, hanem hogy eladjon. Ha ezt érték-kommunikációval teszi, örüljünk neki, de – hangsúlyozom – az érték-kommunikáció csak egy jó eszköz lehet, de nem a végső cél.

Nem tartok rá igényt, hogy ezzel mindenki egyetértsen, de kész vagyok a vitákra ezen a linken: http://www.facebook.com/toth.tamas?ref=profile

6. Tudsz mondani olyan weboldalt, amelyik valamilyen szempontból különleges tartalmi kommunikációja miatt megmaradt benned? Ha igen, mi volt benne a különleges?

Két weboldal volt életemben, amelyeknek sokat köszönhetek, mert felnyitották a szememet. Megmutatták, hogy mire képes az internet, és kreativitásra sarkalltak. Ezek nem „szöveges”, hanem technikai weboldalak, kevés szóval, inkább képi hatásokkal dolgoznak.

Az egyik ez: http://2advanced.com/ a régebbi verziója ez : http://v4.2a-archive.com/flashindex.htm

A másik pedig ez: http://theory7.com/

7. Mit gondolsz a tartalomlopásról, a szerzői jogról?

Tíz emberből nyolc szemrebbenés nélkül megsérti a szerzői jogot, gondoljunk csak az illegális szoftverek arányára, ám fel vagyunk háborodva, ha tőlünk lopnak. Mindig ilyen volt az ember, csak ez most, az internet korszakban lett feltűnő, amikor némi leleménnyel ellophatunk bárkitől bármit.

Az internetes tartalomlopás és a bankrablás között azonban van egy hatalmas különbség, amit nem vesznek figyelembe a jogászok: a bankrablás abszolút, az internetes tartalomlopás viszont csak relatív veszteséget okoz. Ez utóbbit egyébként a kalózok nem is tartják veszteségnek, és tudod mit? Igazuk lehet, azt mondják: „nem adok érte pénzt. Ha ingyen nem lehet az enyém, nem is kell.”

Be kell látni, hogy a hackerek óriási szívességet tehetnek a vállalatoknak. A feltört, lopott szoftver, vagy másolt tartalom olyan elzárt piacokra is beviheti a terméket, ahová az nem jutna el. Pl. a drága szoftver feltört verzióján fiatal mérnökök milliói tanulnak meg dolgozni, amikor pedig a kezdőből menő mérnök lesz, úgyis megveszi, vagy rábeszéli a munkaadóját, hogy vegye meg.

Egy zenekar interneten másolt és illegálisan töltögetett zenéi futótűzként terjeszthetik a banda  hírnevét, és ha van eszük a tagoknak, reklámra használják a másolható zeneanyagot és rendszeres, nagy bulikat nyomnak a magas összegű belépőt megfizető, hálás közönségnek. Ha nincs eszük, akkor ügyvédekre pazarolják a maradék pénzüket. Az élő zene midig is értékesebb volt, és ezért sokkal több pénzt hozhat a kisebb zenekaroknak, mint az előre felvett, stúdió muzsika.

Aki ezt a szelet vitorlájába tudja fogni, letarolhatja az egész piacot. Aki okos, az ma már nem az eladható termékben, hanem piacképes termékben és hozzá kapcsolt üzleti modellben gondolkodik. Például úgy, hogy a könnyen másolható terméket ingyen adja, ezzel a gesztussal nagy volumenben elterjeszti, a hozzá tartozó, másolhatatlan szolgáltatást pedig pénzért értékesíti.

Ha jobban belegondolsz, ez az üzleti rizikó egészséges megosztása is egyben, amibe senki nem hal bele, és ha a gyártó kellő intelligenciával áll a kérdéshez, mindenki jól jár. A kisebbek közül többen már bátran alkalmazzák, de a legnagyobbak is eljutottak a felismerésig. Drukkolok nekik.

Itt van jó példának. a hazai Prezi (prezentációs szoftver), de így működik az a világcég is, amely a termékeinek 99%-át ingyen biztosítja, a maradék 1%-on meg akkora haszna képződik, hogy műholdak fellövését tervezi belőle, és bizonyára magáról nevezi majd el őket: Google1, Google2…

Nincs mese, ha már kedvünk szerint megváltoztattuk a világot, nem azon kell sopánkodni, hogy milyen rossz, hanem meg kell változnunk, hozzá kell idomulnunk nekünk is. Aki rendszeresen olvassa a weboldalamat, a jelado.hu – t, az jó úton halad ebbe az irányba.

Bölcsészként a szépirodalom marketing-szempontból értéktelen világából érkeztem a szövegíráshoz. Természetesen én úgy érzem, fontos útravalót kaptam a könyvektől, a klasszikusoktól. Más oldalamat viszont erősítenem kellett-kell, hiszen olyan szövegeket várnak tőlem, amelyek eladnak, sok ember figyelmét fölkeltik.
Hétről-hétre a webszövegírásról kérdezem majd a Facebook ismert és elismert szövegíróit – akik többnyire mással is foglalkoznak.

Jó előre megjegyzem, hogy nem vagyok sem marketing, sem reklámszakember. Viszont azon gondolkoztam, hogy milyen egy jó szöveg, amikor Tóth Tamásnál olvastam a  Pulitzer-idézetet.

„Amit eléjük teszel, legyen rövid, hogy elolvassák, világos, hogy értékeljék, képekben gazdag, hogy emlékezzenek rá, de mindenekelőtt pontos, hogy a fénye vezessen.”

Más-más szövegtípusra vonatkoztatta az idézetet Joseph Pulitzer és Tóth Tamás, de ha belegondolunk, kis módosításokkal mindenféle szövegnél megállja a helyét.

A tartalomfejlesztésnél fontos szövegtípusokra kerestem jó és rossz példákat, és azt láttam, mennyire nem tartják be a webszövegírók az első tanácsot! „legyen rövid, hogy elolvassák”.

A különböző stílusrétegek stílusainál – tudományos, publicisztikai, hivatalos, szépirodalmi -, a konkrét szövegtípusoknál fontos, hogy a lehetőségekhez képest, és az átadni kívánt információknak megfelelően lényegre törő és tömör legyen a szöveg. Természetesen ez mást jelent egy reklámnál, egy riportnál, esetleg egy tudományos közleménynél, vagy egy regénynél. Ma egyre hatványozottabban igaz az, hogy azért legyen rövid, mert így olvassák majd el. De  ne csak ezért legyen rövid / illetve megfelelő hosszúságú/, hanem azért is, hogy ne legyen terjengős, unalmas, önmagát ismétlő.

Én meg csak olvastam a hasamba lyukat beszélő hírlevelet, ötödször mondta el ugyanazt, de én egyre kevésbé szerettem volna hozzájutni a szolgáltatáshoz! Olvastam a weblap főoldalát, harsogó, vastag kiemelésekkel, ütősnek szánt, de már elcsépelt címsorokkal, vontatott, önfényező leírásokkal. Természetesen vannak jó példák is. Ráadásul nem tudom, marketing szempontból milyenek az általam rossznak vélt oldalak, de gyanítom, hogy eljárt felettük az idő.

Mindenesetre fölrémlett előttem a nem túl távoli jövő, amikor az intelligens, vagyis teljesen személyre szabott gyógyszerek mellett majd megjelenik az intelligens reklám, az intelligens tartalom. Vagyis mindenki teljesen személyre szabott szövegeket kap, miután életének minden mozzanatát nyomon lehet majd követni a virtuális világban. Ami már nem is lesz igazán virtuális. “Szép, új világ”…

]]> http://tartalomfejlesztes.com/2010/02/szemelyre-szabott-szovegek/feed/ 0 http://tartalomfejlesztes.com/2010/02/szabalyzat-kezdo-irok-szamara-anton-pavlovics-csehov/ http://tartalomfejlesztes.com/2010/02/szabalyzat-kezdo-irok-szamara-anton-pavlovics-csehov/#comments Mon, 01 Feb 2010 08:24:13 +0000 kaloz_edit http://tartalomfejlesztes.com/?p=240

1. Minden újszülöttet először gondosan meg kell füröszteni, aztán hagyni, hogy kipihenje az első benyomások fáradságát, majd jól elpáholni e szavak kíséretében: „Nehogy írj! Nehogy írj! Nehogy író légy!” Ha a csecsemő ilyen testi fenyítés ellenére is írói hajlamokat árul el, a gyöngédség módszeréhez kell folyamodni. Ha a gyöngédség se használ, vessetek keresztet a csecsemőre, és írjátok rá: „Elveszett ember”. Az írói viszketegség ugyanis gyógyíthatatlan

5. Írással mindenki próbálkozhat, tekintet nélkül rangjára, vallására, korára, nemére, műveltségi cenzusára és családi állapotára. Nem tilos az írás elmebetegeknek, a színművészet kedvelőinek, sőt a jogfosztottaknak sem. Kívánatos különben, hogy a Parnasszusra kapaszkodók lehetőleg érett emberek legyenek, akik tudják, hogy a „helyes” és az „amely” szót ly-nal kell írni.

6. Kívánatos, hogy lehetőleg ne legyenek se katonaiskolai növendékek, se gimnazisták.

7. Ajánlatos, hogy az írással próbálkozónak, rendes szellemi képességein kívül, némi tapasztalata is legyen. A legmagasabb honoráriumot a sokat próbált emberek kapják, a legalacsonyabbat pedig az érintetlen és romlatlan lelkűek. Az előbbi csoportba tartoznak: akik harmadszor házasodtak, akik sikertelen öngyilkosságot követtek el, akik kártyán a rajtukvalót is elvesztették, akik párbajoztak, akik megszöktek hitelezőik elől stb. A másodikba: akiknek nincs adósságuk, a vőlegények, az alkoholellenesek, a diáklányok stb.

8. Íróvá lenni nagyon könnyű dolog. Minden zsák megtalálja a foltját, a legképtelenebb ostobaság is a maga megfelelő olvasóját. Ezért hát: bátorság!… Tedd magad elé a papírt, fogd a kezedbe a tollat, ingereld fel a fogoly gondolatot, s ródd a sorokat.

10. Légy rendes. Az alá, amit loptál, ne írd a saját nevedet…

11. A nyomtatott betűk világában is van illem. Akár az életben, itt sem ajánlatos mások tyúkszemére lépni, orrfúvásra más zsebkendőjét használni, más tányérjába beletenyerelni stb.

14. Engedd szabadjára képzeletedet, de fékezd a kezedet. Ne engedd, hogy a sorszám hajszolása elragadja. … A rövidség különben sosem árt. A kinyújtott gumi nem radíroz jobban, mint a tömör.

16. A honoráriumot nyomban írásod közlése után vedd fel. Előleggel ne élj. Aki előleget vesz föl – megeszi a jövőjét.

17. Ha a honoráriumot megkaptad, költsd, amire akarod: végy magadnak gőzhajót, csapolj le mocsarat, készítess fényképet magadról, rendelj egy harangot Finljandszkijnak, növeld háromszorosára feleséged turnürjét… egyszóval, végy rajta, amit csak kívánsz.

]]> http://tartalomfejlesztes.com/2010/02/szabalyzat-kezdo-irok-szamara-anton-pavlovics-csehov/feed/ 0 http://tartalomfejlesztes.com/2010/01/vigyazat-macskak/ http://tartalomfejlesztes.com/2010/01/vigyazat-macskak/#comments Fri, 29 Jan 2010 10:11:04 +0000 kaloz_edit http://tartalomfejlesztes.com/?p=226 /A következő szöveg macskaallergiásokra veszélyes lehet!/

Írni bármiről lehet. Erre nagyjából 5 éves koromban jöttem rá.  Akkor még a bármire írni változat tetszett jobban: bármire-bármivel – minden szülő emlékszik erre a korszakra. Mi is nosztalgiázunk egy megőrzött falfreskó maradványon az ebédlőben, és emlegetjük az előző házat – még az óvodás korszakból – ahol 1m 20 cm-ig, néhol magasabban is naív festők alkotásait csodálhattuk a gyerekszobában.

Írni bármiről lehet, s mivel ma csak néztem, amikor úgy éreztem, illene valamit írnom tartalomfejlesztésből – úgy gondoltam, nincs más hátra, jöjjenek a macskák!

Ez legalább megosztó téma, hiszen a macskákat vagy szereti valaki, vagy nem! Ráadásul életszagúbb és humorosabb, mint a tartalomfejlesztés, aminek a neve sem tetszik! Jobb a tartalomépítés, nem? De ennyi erővel lehetne kerttervezés, lakberendezés vagy gasztronómia is, erre biztosan jobban felkapnák a fejüket az olvasók. (Erről jut eszembe…, de ezt majd legközelebb!)

Tehát ma is besereglett utánam az összes macska a legkisebb szobába, ahol írni szoktam – egyedül Rumli nem, de csak azért, mert ő már ott hevert néhány vasalásra váró ruhán. Persze nem (nemcsak) nekem szólt a díszkíséret, hanem annak, hogy ott volt a legmelegebb. Másodperceken belül bájos csendéletté rendeződtünk. Mircike, a rangidős, az ÉN macskám – illetve pontosabb, ha azt mondom, hogy az én MACSKÁM, csak hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyokat érzékeltessem. Természetesen ő van fölül, én meg alul, de ezt  nem is kell  magyaráznom macskakedvelők társaságában! TÉNYLEG fölül volt, ugyanis ő általában a monitoron nyúlik el kecsesen, egészen addig…

Megnyitottam a megkezdett dokumentumot, eddigre némi közelharc árán Buddha, a koromfekete kandúr dorombolt az ölemben. Makika a tengerimalac fölötti polcot választotta, Farkinca pedig az ablakban nézelődött. Mint ahogy én is csak néztem, mert nem jutott semmi az eszembe.

És ekkor Mircike ráesett a billentyűzetre.

Az, hogy leesik, elég gyakran elő szokott fordulni, de általában később, és az ellenkező irányba. Most viszont mintha minden erre várt volna: ami csak jelezhet egy számítógépen vagy a környékén, az mozgásba lendült, hangot adott, de legalábbis elkezdett villogni.

Mircike vérig sértve elhagyta a szobát, Buddha körmeit a combomba mélyesztve menekült, a tengerimalac visított, Makika a legtávolabbi szekrény alá bújt. Csak Farkinca nézett továbbra is kifelé a hóesésbe, mintha mi sem történt volna.

A dokumentum eltűnt. Nem is próbáltam megkeresni. Végülis a macskákról szóló szöveg is szöveg – és néha nem árt egy kis kikapcsolódás! A biztonság kedvéért viszont kivételesen becsuktam a macskák után az ajtót.